A gyémántból készült ékszerek a legkeresettebb a világon. Amikor eljegyzési gyűrűre, vagy bármilyen más különleges ékszerre gondolunk, leginkább a gyémánt jut mindenki eszébe. De mi jellemzi a gyémántot?
A gyémánt mint drágakő
Az ókori görögök a gyémántokat a Földre hullott csillagok töredékeinek tartották, mások úgy vélték, a gyémántok az istenek könnyei. Az ógörög „adámas” szótól kezdve, amely „legyőzhetetlen” vagy „szelídíthetetlen”, a közép-angol vagy ófrancia „gyémánt” szóig a gyémánt a maradandó értéket és szépséget jelenti. A gyémánt az eljegyzési gyűrűk mellett a 60. és 75. házassági évforduló kedvelt ékszere is.
A gyémánt minőségének és egyben értékének általánosan elfogadott módszere a 4C karát, szín, tisztaság és vágás alkalmazása. A gyémánt köveket karátban (1 karát = 200 milligramm) és pontban (1 pont = 0,01 karát) mérik.
A drágakövek szimbolikájában a gyémánt az állhatatos szeretetet jelképezi, és április születési köve.
Keménysége
A gyémánt az egyik legkeményebb anyag a Földön, és az egyik legértékesebb drágakő, amely látványos csillogást ad az ékszereknek. Keménységéből adódóan a belőlük előállított ékszereknek hosszú életet biztosít. Maradandó értéket képvisel, melyet akár több generáció is élvezhet.
A gyémántok keménysége, ragyogása és csillogása felülmúlhatatlanná teszi őket drágakőként.
A nagyon nagy törőerő adja a gyémánt rendkívüli ragyogását. Egy megfelelően csiszolt gyémánt több fényt ver vissza a szemünkbe, mint egy kisebb törőképességű drágakő, és így ragyogóbbnak tűnik. A nagy diszperzió adja a gyémántok tüzét, amelyet az okoz, hogy a fehér fény szétválik a spektrum színeiben, ahogy áthalad a kövön.
A gyémánt karcolási keménysége a Mohs-féle keménységi skálán 10. Rendkívüli keménységük miatt a gyémántoknak számos fontos ipari felhasználása is van.
A gyémánt kristályszerkezete izometrikus, ami azt jelenti, hogy a szénatomok minden irányban lényegében azonos módon kötődnek. Egy másik ásvány, a grafit is csak szenet tartalmaz, de képződési folyamata és kristályszerkezete nagyon eltérő. Az eredmény az, hogy a grafit olyan puha, hogy írni is lehet vele, míg a gyémánt olyan kemény, hogy csak egy másik gyémánttal karcolhatod meg.
A gyémánt a drágakövekhez hasonlóan természetes módon létrejött kristály. A kristályok vegyületekből/elemekből állnak. A gyémántokat az különbözteti meg a többi drágakőtől, hogy a gyémántok egyetlen elemből, a nagy nyomású szénből állnak. Ezzel szemben a többi drágakövet két vagy több elem vegyületei alkotják.
Gyémánt keletkezése
A drágakövek a földkéregben képződnek, nagyjából 4,8- 40 km mélységben a felszín alatt. A gyémántok ennél sokkal mélyebben, a Föld felszíne alatt, körülbelül 150-160 km mélységben keletkeznek. A földkéreg három különböző típusú kőzetből áll: magmás, üledékes és metamorf. A három különböző kőzetben különböző típusú drágakövek képződnek.
A gyémánt a smaragdhoz hasonlóan a magmás kőzetben képződik.
A gyémántok egy-három milliárd évvel ezelőtt keletkeztek ebben a környezetben, ahol a hőmérséklet meghaladja az 1000 Celsius-fokot. Több mint 150 kilométer mélyen a földkéreg alatt, a gyémántok jellemzően robbanásszerű kitörések során szabadultak fel a föld belsejéből.
A magmás kőzetek két különböző módon képeznek drágaköveket – vagy a föld felszíne alatti magma lehűlésével és kristályosodásával, vagy a vulkánkitörésnél a föld felszínére áramló láván keresztül. Minél lassabban hűl le és szilárdul meg a forró olvadt kőzet, annál nagyobbak lesznek a kristályok.
A gyémántok háromféle lelőhelyen találhatók hordalékkavicsokban, gleccserföldeken és úgy nevezett kimberlit csövekben vagy kimberlit alagutakban. A kimberlit csövek (például a dél-afrikai Kimberleyben) a magma földkéregbe való behatolásából keletkeznek, és gyémántokat, valamint más kőzeteket és ásványokat szállítanak a földköpenyből.
A gyémánt drágasága
A gyémánt az egyik legértékesebb és legkeresettebb kő a földön. A színtelen gyémántok ára elérheti a 10 000 dollárt karátonként. Az árat a magas kereslet és a kínálat szigorú ellenőrzése szabályozza. Ezzel szemben más drágakövek áránál komoly befolyásoló tényező a kereslet és a kínálat ingadozása a drágakő piacon. Ez magyarázza, hogy más drágakövek mindig olcsóbbak lesznek a gyémántnál.
A gyémánt színe
A gyémántok színtelentől feketéig változnak, és lehetnek átlátszóak, áttetszőek vagy átlátszatlanok. A legtöbb drágakőként használt gyémánt átlátszó és színtelen vagy majdnem az. A színtelen vagy halványkék kövek a legértékesebbek, de ezek ritkák. A legtöbb gyémánt sárga árnyalatú.
Egyéb előfordulási szín a piros, a kék és a zöld a legritkább. A narancs, az ibolya, a sárga és a sárgászöld pedig gyakoribb.
Az ipari gyémánt jellemzően szürke vagy barna, és áttetsző vagy átlátszatlan. Az ipari gyémántok azonban, még jobb minőség esetén is, rossz minőségű drágakövekké válnak feldolgozás során.
A gyémántok színe megváltozhat intenzív sugárzás (hőkezelés, atomreaktor) hatására.
A gyémánt színéről bővebben itt olvashatsz.