A féldrágakövek között van más zöld kő is, mint például a turmalin és a peridot, de a smaragd az a drágakő, amely mindig a legdúsabb tájakhoz és a leggazdagabb zöld színhez kötődik. Írország a Smaragd szigete. Seattle, az Egyesült Államok Washington államában, a Smaragdváros. Thaiföld legszentebb vallási ikonját Smaragd Buddhának hívják, annak ellenére, hogy zöld jadeitből faragták.
Színe az új tavaszi növekedést tükrözi, így értelemszerűen a május hó születési drágaköve. Kedvelt ajándék a huszadik és a harmincötödik házassági évfordulókra is.
A smaragd keletkezése
A smaragd a gyémánthoz hasonlóan a magmás kőzetben keletkezik.
A magmás kőzetek két különböző módon képeznek drágaköveket – vagy a föld felszíne alatti magma lehűlésével és kristályosodásával, vagy a vulkánkitörésből a föld felszínére áramló láván keresztül. Minél lassabban hűl le és szilárdul meg a forró olvadt kőzet, annál nagyobbak lesznek a kristályok.
A smaragd a berill ásványfaj egy változata. A smaragdokat általában kis mennyiségű króm, illetve néha vanádium színezi. A smaragd, a berill, zöldtől a kékeszöldig terjedő változata, egy ásványi faj, amely akvamarint és más színű berillt is tartalmaz.
A nagy népszerűségnek örvendő smaragd mellett a berill egyéb színei viszonylag ismeretlenek maradnak. Az egyéb színek közé tartozik a piros, a rózsaszín, a világoskék, a sötétkék, a sárga, a színtelen és a világosabb zöld, amelyet jogilag külön drágakő színként ismernek el.
Történelem során a legtöbb ember nem tett különbséget a különböző színű drágakövek között. Minden tiszta vörös drágakő rubin, tiszta kék kő zafír, zöld kő pedig smaragd volt.
A drágakő-szakértők véleménye eltér a zöld szín mértékét illetően, ami miatt az egyik kő smaragd, a másik pedig az olcsóbb zöld berill egy darabja. A legtöbb gemológus és színes kőkereskedő a kőzöld berillnek nevezi, ha a színe „túl világos” ahhoz, hogy smaragdnak minősüljön. Még ebben a csoportban is megoszlanak a vélemények arról, hogy mit tekintenek „túl világosnak”.
Ismert laboratóriumok, osztályozott köveket használnak összehasonlításként annak meghatározására, hogy a zöld szín elég sötét-e és elég telített-e ahhoz, hogy smaragdnak lehessen nevezni.
Smaragd – Kleopátra drágaköve
A smaragd egy lenyűgöző drágakő. Számtalan kultúrkörben kiterjedt történelme van és a 21. században népszerűsége újjáéledt. A smaragd mély, csillogó zöldjét az ókor óta minden kultúra tisztelte.
Az ünnepelt királyok között, akik rajongásig szerették ezt a zöld drágakövet, Kleopátra is megtalálható. Kleopátra sokat tett azért, hogy népszerűsítse a smaragdot. A régi korokban ezeket a drágaköveket a termékenység és a halhatatlanság szent szimbólumainak tekintették.
A mendemondák szerint Kleopátra smaragddal díszítette fel testét és palotáját, és külföldi előkelővendégeinek is szívesen ajándékozta. Valószínűleg ezt a gazdagság és a hatalom bemutatásának szánta.
Az örök életet is jelképezi a smaragd. Az azték és inka civilizációk hite szerint a smaragd szent.
A smaragd szimbolizmus nemcsak a királyságot foglalja magában, hanem a szellemességet, az ékesszólást és az előrelátást is. A „Királyok ékköve” május születési köveként is szolgál.
Smaragd bányák
Az első ismert smaragdbányák Egyiptomban voltak, i.e. 330-tól az 1700-as évekig. Kleopátráról ismert volt, hogy rajongott a smaragdért, és ezt használta királyi díszeihez.
A mai Kolumbia területén is találhatók voltak smaragdbányák. Az inkák már 500 éve használtak smaragdot ékszereikben és vallási szertartásaikban. A spanyolok, akik sokkal jobban becsülték az aranyat és az ezüstöt, mint a drágaköveket, a smaragdokat nemesfémekre cserélték. Egészen addig míg ékszerkészítőik nem tették népszerűvé az európai és ázsiai királyok szemében is a smaragdot.
A smaragd bányákról is olvashatsz bővebben hamarosan.
A smaragd keménysége
Bár a smaragd zárványai miatt törékeny a többi drágakőhöz képest, a Moh-féle keménységi skálán még mindig magas, 7,5-8-as keménységet mutat.
Különböző körülmények között is megőrzi színét. A smaragd elég tartós ahhoz, hogy ellenálljon a mindennapi használatnak is. Bár az olyan tevékenységeket, mint a fehérítővel való tisztítás, nem kifejezetten használ ennek a drágakőnek. A fehérítő ugyanis mélyedéseket hoz létre a fémben.
Smaragd legendák, mítoszok
A legendák a smaragd viselőjét felruházták azzal a képességgel, hogy előre láthassa a jövőt, amikor a smaragdot a nyelv alá helyezték. Emellett a viselője képes volt felfedni az igazságot és megvédeni magát a gonosz varázslatoktól.
A smaragdról korábban azt hitték, hogy olyan betegségeket is gyógyít, mint a kolera és a malária. Úgy gondolták, hogy a smaragd viselése felfedi a szerelmes esküjének igazságát vagy hamisságát, valamint ékesszólóvá teszi viselőjét.
A legenda azt is állítja, hogy a smaragd egyike volt annak a négy drágakőnek, amelyet Isten adott Salamon királynak. Azt mesélik, hogy ez a négy kő hatalommal ruházta fel a királyt az egész teremtés felett.
Színe az új tavaszi növekedést tükrözi, így érthető, miért lett a május hónap születési köve. Emellett a smaragd kedvelt drágaköve a huszadik és a harmincötödik házassági évfordulóknak is.
A drágakövek fajtáiról itt olvashatsz.