A rubint számos kultúra értékeli nagyra. Az ókori szanszkrit nyelvben a rubint ratnarajnak, vagy „a drágakövek királyának” nevezték. A rubin név a latin ruber szóból származik, ami „pirost” jelent. A rubin izzó vöröse azt sugallta, hogy a kőben olthatatlan láng ég. A rubin július hó születési köve is egyben, és kedvelt ajándék a 15. és 40. évfordulóknál. Nézzük, mit lehet még tudni erről a drágakőről.
Jellemzői
A rubin korund ásvány.
KORUND – A korund az oxidásványok közé tartozó ásvány. A vegyileg tiszta korund színtelen és áttetsző, de szennyeződések hatására elszíneződhet: vörös színű változata a rubin, minden más színű változata a zafír.
A rubin és a zafír közötti különbség a nyomelemek jelenlétéből adódik. A rubin esetében a króm nyomai alkotják a vörös színt. Ha nincs elég króm a drágakőben, az nem rubin, hanem rózsaszín zafír.
Keletkezése
A rubin drágakövek az úgynevezett metamorf kőzetben keletkeznek, amikor a hő és a nyomás megváltoztatja a magmás vagy üledékes kőzeteket, és a nyomás új kőzeteket képez új ásványokkal. A metamorf kőzethez kapcsolódó drágakövek közé tartozik a rubin mellett a zafír is. Féldrágakövek közül pedig a jáde és a türkiz.
A kibányászott rubinból csak néhány karátnyi éri el a drágakő minőséget. A többség, -az összes rubin több mint 97%-a – hőkezelést igényel a megfelelő minőség elérése érdekében. A legjobb, legtisztább rubin drágakövek csiszoltak.
A leghíresebb rubinok, mint például a mianmar, a Himalája és az észak-vietnami -ak, jellemzően márványban képződnek. A márvány a metamorf folyamat részeként képződik, amikor a hegyek képződéséből származó hő és nyomás hat a meglévő mészkőlerakódásokra.
A márványnak alacsony a vastartalma, ezért az innen származó rubinokból hiányzik a vas. Emiatt sokuk intenzív vörös színű.
Más helyeken a rubinok bazaltkőzetekben találhatók. Az ilyen forrásokból származó rubinok vastartalma magasabb lehet, ami sötétebbé és kevésbé intenzív színűvé teheti a rubinokat. Kémiai összetételének magasabb vastartalma is elfedheti a vörös fluoreszcenciát, megszüntetve a márványból készült rubinok vörös színének extra fényét.
Színe
A rubin kétszeresen töri meg a fényt. Ez azt eredményezi, hogy a drágakő két különböző színt mutat két különböző szögből nézve a követ. Még a legtökéletesebb rubinok is általában pirosat és kevésbé kívánatos narancsvörös színt mutatnak, ami kiemelten fontossá teszi a drágakő csiszolás munkáját.
Minél kevésbé átlátszó a rubin anyaga, annál kevésbé ritka.
UV fény, beleértve a napfény UV sugarait is hatására a drágakő fluoreszkál vagy vörösen világít. Ennek oka a króm jelenléte. A króm a rubinvöröst okozó nyomelem, amely a narancsvöröstől a lilás vörösig terjed.
A legtisztább formában a korund ásvány színtelen. Az ásvány kristályszerkezetének részévé váló nyomelemek színváltozást okoznak.
A vörös erőssége attól függ, hogy mennyi króm van jelen. Minél több króm található a kőben, annál erősebb a vörös szín. A króm fluoreszcenciát is okozhat, ami fokozza a vörös szín intenzitását.
Ugyanakkor nem minden rubin világít vörösen. A bazaltban gazdag kövek, vagyis bizonyos helyekről származó magas vastartalmú rubinok nem fluoreszkálnak. A vas jelenléte gátolja ezt a ragyogást. Ez látható különbséget hoz létre a magas vastartalmú (bazaltos) és az alacsony vastartalmú drágakövek (márvány alapú) között. Mint minden másnál, itt is lehetnek kivételek, bár a fluoreszcencia láthatósága a vas mennyiségétől függ.
Minél több “adalék anyag” van egy drágakőben, annál kevésbé átlátszó. Ritka esetekben macskaszem-effektus (chatoyancy) lehetséges.
A piros a legintenzívebb érzelmeink színe – szerelem és harag, szenvedély és düh. A hatalom és a vágy tárgyaihoz kapcsolódik – például a gyors autókhoz és a vörös rózsákhoz. A korai kultúrák nagyra tartották a rubinokat, mert hasonlóak voltak az ereiken átfolyó vér vörösségéhez, és azt hitték, hogy a rubinok az élet erejét hordozzák.
Rubin a történelemben
A rubin az egyik legjelentősebb színes drágakő a történelemben. A rubint négyszer említi a Biblia, olyan tulajdonságokkal összefüggésben, mint a szépség és a bölcsesség. Az ősi szanszkrit nyelvben a rubint ratnarajnak, vagy „a drágakövek királyának” nevezik. (Én rögtön átkereszteltem a „drágakövek királynővé”- vé.)
Az i.sz. első században a római tudós Plinius felvette a rubinokat a természettörténetbe, leírva azok keménységét és sűrűségét. Az ókori hinduk azt hitték, hogy azok, akik finom rubint ajánlottak fel Krisna istennek, császárként újjászülettek.
A hinduk a rubint négy kasztra osztották, és az igazi keleti rubint brahminnak nevezték. Azt vallották, hogy az, aki egy brahmint birtokol, a tökéletes biztonság előnyével rendelkezik.
Rubint körül rengeteg legenda keringett az évszázadok során. Az indiai emberek azt hitték, hogy a rubinok lehetővé teszik tulajdonosaik számára, hogy békében éljenek ellenségeikkel. Burmában, a mai Mianmar területén i.sz. 600 óta bányásznak rubint. A burmai harcosok rubint viseltek, annak érdekében, hogy legyőzhetetlenek legyenek a csatában. Azonban nem csak ruhájukon kellett viselniük a rubint, hanem közvetlenül testükön is. Testük részévé kellett tenniük ezt a drágakövet.
A rubint az idők folyamán Isten által teremtett 12 kő közül a legdrágábbnak nevezték.
A rubin a nyugati világ megszületésével megőrizte jelentőségét, és az európai királyság és a felsőbb osztályok egyik legkeresettebb drágakövévé vált. Sok középkori európai viselt rubint, hogy az garantálja számára az egészséget, a gazdagságot, a bölcsességet és a szerelemben a sikert.
A rubin iránti vágy ma éppen olyan nagy, mint korábban. A szenvedély szimbólumaként a rubin ideális romantikus ajándék.
2015. május 12-én egy 25,59 karátos rubingyűrű karátonként 1 266 901 dollárért kelt el, ami új rekordot döntött a színes drágakő árverések történetében.
A másik három drágakőről a Drágakövek fajtái cikkben olvashatsz.