A rubint számos kultúra értékeli nagyra. Az ókori szanszkrit nyelvben a rubint ratnarajnak, vagy „a drágakövek királyának” nevezték. A rubin név a latin ruber szóból származik, ami „pirost” jelent. A rubin izzó vöröse azt sugallta, hogy a kőben olthatatlan láng ég. A rubin július hó születési köve is egyben, és kedvelt ajándék a 15. és 40. évfordulóknál. Nézzük, mit lehet még tudni erről a drágakőről.
Miről olvashatsz a cikkben?
Jellemzői
A rubin korund ásvány.
KORUND – A korund az oxidásványok közé tartozó ásvány. A vegyileg tiszta korund színtelen és áttetsző, de szennyeződések hatására elszíneződhet: vörös színű változata a rubin, minden más színű változata a zafír.
A rubin és a zafír közötti különbség a nyomelemek jelenlétéből adódik. A rubin esetében a króm nyomai alkotják a vörös színt. Ha nincs elég króm a drágakőben, az nem rubin, hanem rózsaszín zafír.
Keletkezése
A rubin drágakövek az úgynevezett metamorf kőzetben keletkeznek, amikor a hő és a nyomás megváltoztatja a magmás vagy üledékes kőzeteket, és a nyomás új kőzeteket képez új ásványokkal. A metamorf kőzethez kapcsolódó drágakövek közé tartozik a rubin mellett a zafír is. Féldrágakövek közül pedig a jáde és a türkiz.
A kibányászott rubinból csak néhány karátnyi éri el a drágakő minőséget. A többség, -az összes rubin több mint 97%-a – hőkezelést igényel a megfelelő minőség elérése érdekében. A legjobb, legtisztább rubin drágakövek csiszoltak.
A leghíresebb rubinok, mint például a mianmar, a Himalája és az észak-vietnami -ak, jellemzően márványban képződnek. A márvány a metamorf folyamat részeként képződik, amikor a hegyek képződéséből származó hő és nyomás hat a meglévő mészkőlerakódásokra.
A márványnak alacsony a vastartalma, ezért az innen származó rubinokból hiányzik a vas. Emiatt sokuk intenzív vörös színű.
Más helyeken a rubinok bazaltkőzetekben találhatók. Az ilyen forrásokból származó rubinok vastartalma magasabb lehet, ami sötétebbé és kevésbé intenzív színűvé teheti a rubinokat. Kémiai összetételének magasabb vastartalma is elfedheti a vörös fluoreszcenciát, megszüntetve a márványból készült rubinok vörös színének extra fényét.
Színe
A rubin kétszeresen töri meg a fényt. Ez azt eredményezi, hogy a drágakő két különböző színt mutat két különböző szögből nézve a követ. Még a legtökéletesebb rubinok is általában pirosat és kevésbé kívánatos narancsvörös színt mutatnak, ami kiemelten fontossá teszi a drágakő csiszolás munkáját.
Minél kevésbé átlátszó a rubin anyaga, annál kevésbé ritka.
UV fény, beleértve a napfény UV sugarait is hatására a drágakő fluoreszkál vagy vörösen világít. Ennek oka a króm jelenléte. A króm a rubinvöröst okozó nyomelem, amely a narancsvöröstől a lilás vörösig terjed.
A legtisztább formában a korund ásvány színtelen. Az ásvány kristályszerkezetének részévé váló nyomelemek színváltozást okoznak.
A vörös erőssége attól függ, hogy mennyi króm van jelen. Minél több króm található a kőben, annál erősebb a vörös szín. A króm fluoreszcenciát is okozhat, ami fokozza a vörös szín intenzitását.
Ugyanakkor nem minden rubin világít vörösen. A bazaltban gazdag kövek, vagyis bizonyos helyekről származó magas vastartalmú rubinok nem fluoreszkálnak. A vas jelenléte gátolja ezt a ragyogást. Ez látható különbséget hoz létre a magas vastartalmú (bazaltos) és az alacsony vastartalmú drágakövek (márvány alapú) között. Mint minden másnál, itt is lehetnek kivételek, bár a fluoreszcencia láthatósága a vas mennyiségétől függ.
Minél több “adalék anyag” van egy drágakőben, annál kevésbé átlátszó. Ritka esetekben macskaszem-effektus (chatoyancy) lehetséges.
A piros a legintenzívebb érzelmeink színe – szerelem és harag, szenvedély és düh. A hatalom és a vágy tárgyaihoz kapcsolódik – például a gyors autókhoz és a vörös rózsákhoz. A korai kultúrák nagyra tartották a rubinokat, mert hasonlóak voltak az ereiken átfolyó vér vörösségéhez, és azt hitték, hogy a rubinok az élet erejét hordozzák.
Rubin a történelemben
A rubin az egyik legjelentősebb színes drágakő a történelemben. A rubint négyszer említi a Biblia, olyan tulajdonságokkal összefüggésben, mint a szépség és a bölcsesség. Az ősi szanszkrit nyelvben a rubint ratnarajnak, vagy „a drágakövek királyának” nevezik. (Én rögtön átkereszteltem a „drágakövek királynővé”- vé.)
Az i.sz. első században a római tudós Plinius felvette a rubinokat a természettörténetbe, leírva azok keménységét és sűrűségét. Az ókori hinduk azt hitték, hogy azok, akik finom rubint ajánlottak fel Krisna istennek, császárként újjászülettek.
A hinduk a rubint négy kasztra osztották, és az igazi keleti rubint brahminnak nevezték. Azt vallották, hogy az, aki egy brahmint birtokol, a tökéletes biztonság előnyével rendelkezik.
Rubint körül rengeteg legenda keringett az évszázadok során. Az indiai emberek azt hitték, hogy a rubinok lehetővé teszik tulajdonosaik számára, hogy békében éljenek ellenségeikkel. Burmában, a mai Mianmar területén i.sz. 600 óta bányásznak rubint. A burmai harcosok rubint viseltek, annak érdekében, hogy legyőzhetetlenek legyenek a csatában. Azonban nem csak ruhájukon kellett viselniük a rubint, hanem közvetlenül testükön is. Testük részévé kellett tenniük ezt a drágakövet.
A rubint az idők folyamán Isten által teremtett 12 kő közül a legdrágábbnak nevezték.
A rubin a nyugati világ megszületésével megőrizte jelentőségét, és az európai királyság és a felsőbb osztályok egyik legkeresettebb drágakövévé vált. Sok középkori európai viselt rubint, hogy az garantálja számára az egészséget, a gazdagságot, a bölcsességet és a szerelemben a sikert.
A rubin iránti vágy ma éppen olyan nagy, mint korábban. A szenvedély szimbólumaként a rubin ideális romantikus ajándék.
2015. május 12-én egy 25,59 karátos rubingyűrű karátonként 1 266 901 dollárért kelt el, ami új rekordot döntött a színes drágakő árverések történetében.
A hétköznapi szóhasználatban ismert drágakövek széles spektrumot ölelnek fel, számuk 50 – 300 körülire tehető. Valójában a drágakövek fajtái csupán négy drágakövet jelentenek. Tudod melyek ezek?
Miről olvashatsz a cikkben?
Mik a drágakövek?
Közel 4000 ásvány ismeretes napjainkban a világon. Az ásványok természetes eredetű anyagok, amelyek összetétele és szerkezete viszonylag állandó. Az ásványokkal foglalkozó tudomány az ásványtan vagy mineralógia.
Az ásványok közül nagyjából 50- 300 féle az, melyre a drágakő kifejezést használjuk. A drágakövek kifejezésre rákeresve jellemzően e két szám között találsz gyűjtéseket. Mindjárt kiderül azonban, hogy valódi drágakőként csupán néhányra tekinthetsz. A többit az úgy nevezett féldrágakövek közé soroljuk.
Drágakövek tudománya – Gemológia
A gemmológia a drágakövek keletkezésével, jellemzőivel, besorolásával és felhasználásával foglalkozik.
A modernkori geológia atyjának Eduard Josef Gübelint tekintik. Eduard Josef Gübelin idejében a drágakővel való foglalkozás inkább szakma volt, mint tudomány. Nevéhez kötődik a geológia tudományként való elismertetése. Fellépett a hamisítások és drágakő utánzatok ellen, emellett a tudományt a művészetek szintjére emelte a drágakövek területén.
A drágaköveket az úgynevezett 4C módszerrel minősítik. A 4C a következő négy tényezőt takarja:
szín (Color)
tisztaság (Clarity)
súly (Carat)
csiszolás (Cut)
A módszert az USA-ban találták ki az 1940-s 50-s években. Eredetileg a gyémántok egységes minősítésére. A módszer azonban olyan mértékben bevált, hogy ma már más drágakövek esetén is alkalmazzák.
Szín
A négy tényező közül a szín az egyetlen, mely meglehetősen szubjektív módon minősíti a drágakövet. A súly, a csiszolás és a tisztaság objektív módon határozható meg.
A színek érzékelése attól függ, hogy egy drágakő hogyan nyeli el és tükrözi vissza a fényt. Előfordul, hogy a drágakövek egyszerre két vagy három árnyalatot is mutatnak. A 4C módszere a drágakő színének, árnyalatának több mint 30 különböző leírását tartalmazza. A színeket háromféleképpen értékeli:
Az árnyalat (a domináns szín, amelyet látsz),
A telítettség (a szín intenzitása) és
A tónus (a szín mennyire világos vagy sötét).
Nincs két ember, aki pontosan ugyanúgy érzékelné és értékelné a színeket. Egyénenként változik a drágakövek kedvelt vagy éppen nem kedvelt színe.
Különösen hölgyek esetén igaz ez. A szín a legkritikusabb tényező a drágakő értékének meghatározásánál.
Súly – Ahol számít a méret
A drágakővek súlyát karátban határozzák meg. Egy karát 200 milligrammnak (0.2 gramm) felel meg. Mivel sok esetben a drágakő nagyon pici, ezért a méretet gyakran milliméterben is feltüntetik.
A drágakövek más- más fajsúlyúak, ezért a karátos tömeg eltérő méreteket jelenthet a különböző drágakövek esetén. Például 1 karát súlyú gyémánt és 1 karát súlyú smaragd eltérő méretű lehet.
Egy pontosan egy karátos, jól kivágott kerek briliáns csiszolású gyémánt átmérője körülbelül 6,5 mm. Míg egy 6,5 mm-s átmérőjű ametiszt körülbelül 0,80 karát lesz.
A karátot mindig század pontossággal kell feltüntetni. Például 0,25 karát vagy 8,25 karát.
Tisztaság
Összesen három típusa van a tisztaságnak: I. típusú, II. típusú és III. típusú drágakövek. Az I. típusú drágakövek a legtisztábbak. Jellemzően nagyon tisztán alakulnak ki, zárványok nélkül. Például ilyennek az akvamarinok.
ZÁRVÁNYOK – olyan természetes szennyeződések, melyek zavarják a teljes átlátszóságot.
A zárványok lehetnek ugyanannak az ásványnak a parányi kristályai, egy másik ásvány kristályai, apró gázbuborékok, kis folyadékkal töltött zsebecskék, belső törések vagy hasadások, vagy bármilyen más szemmel látható eltérések a kőben.
A legtöbb drágakő II-es típusú drágaköveknek minősül, amelyek általában tartalmaznak zárványokat. A rubinok, a zafírok a II. típusú drágakövek példái.
A III-as típusú drágaköveken szinte mindig szerepel zárvány. Érdekes módon az egyik legdrágább drágakő, a smaragd is ebbe a kategóriába tartozik.
Az értékes drágaköveknél a magas tisztasági fokozat a drágakő átlátszóságát jelenti. Ez teszi lehetővé, hogy a drágakő színének teljes szépségét érzékelhesd. A magas tisztasági fokozatú drágaköveknél a kristályszerkezetben nem találhatók természetes zárványok. A tisztaság vagy átlátszóság nem feltétlen jelent értékcsökkenést a drágakövek esetében. Erre jó példa a smaragd, ahol az átlátszóság alacsony foka nem feltétlen jelenti a kő értékcsökkenését.
Csiszolás
A csiszolás nem csak a drágakő formájára, hanem a csiszolás minőségére is utal. A drágaköveket jellemzően díszítő céllal csiszolják különböző formára. A csiszolás minősége kiemelheti a drágakő színét és hatással lehet a drágakő értékére is.
Az igazi drágakövek fajtái
A mindennapi kereskedelmi használatban elterjedt a drágakő és a féldrágakő megkülönböztetése. A féldrágakövek a valóságos drágaköveknél kisebb értéket képviselnek.
A féldrágakövek figyelmen kívül hagyásával a drágakövek sorában mindösszesen 4 marad.
Gyémánt
Zafír
Rubin
Smaragd
Gyémánt
A gyémánt a drágakövek királynője. A bányászattal felszínre hozott gyémántok jellemzően 1 és 3,3 milliárd év közöttiek.
A gyémántok értékét négy tényező (4C) mentén határozzák meg.
A gyémántok közül legkeresettebb a színtelen, bár a 21. századra már egyre népszerűbbek a színes gyémántok is. Színek szerint létezik piros, zöld, sárga, fehér, barna és fekete gyémánt is. Ezek közül a legritkább a fekete gyémánt.
A természetesen színes gyémántok nagyon ritkák, ami indokolja borsos árukat. A legtöbb színes gyémánt színét mesterséges úton nyerik.
A gyémánt tisztaságát nemzetközi standard alapján állapítják meg. Súlyát karátban (ct) határozzák meg. 1 karát = 0,2 gramm. Az 1 karátos gyémánt 6,4- 6,5 mm átmérőjű csiszolt drágakő.
Árát tekintve 1 gramm gyémánt nagyságrendileg 1 kg arany árának felel meg.
A modern kor szülötte a szintetikus gyémánt. Ugyanaz az alapanyaga, csak nem természetesen alakul ki, hanem ember állítja elő mesterségesen. Az eljárás évtizedek óta ismert, de jelenleg még nagyon költséges az előállítás folyamata. A technikai fejlődés nyomán azonban egyre jobb minőségű mesterséges gyémántokat állítanak elő egyre alacsonyabb költségek mellett.
További részleteket, érdekességeket itt olvashatsz a gyémántról.
Zafir
Misztikus és spirituális tulajdonságokat társítanak a zafírnak. Több színben is előfordul. Rózsaszín, lila, zöld, sárga, narancs és fekete színekben is. A legnépszerűbb azonban a kék zafír , mely különböző árnyalatokban pompázik.
Különleges fajtája a padparadscha zafír. A nagyközönség számára kevésbé ismert ez a fajta zafír. A ritka drágakövek kedvelői azonban világszerte áhítoznak a gyönyörű és ritka rózsaszínes- narancssárga különlegesség után. Egyedülálló színjáték jellemzi.
A padparadscha név Srí Lanka- ról származik és lótuszvirágot jelent.
Tisztaság szempontjából a zafír II. Típusú drágakövek közé tartozik.
A rubin az egyik legértékesebb drágakő. Vörös színe a szerelmet, a szenvedélyt, a vágyat testesíti meg. Sok kultúra a legromantikusabb drágakőnek tekinti. A kiváló minőségű, természetes és kezeletlen rubin rendkívül ritka és hihetetlenül értékes.
Létezik természetes, kezelt és szintetikus rubin.
A rubin minőségét ugyanazon négy kritérium (4C) alapján értékelik, mint a gyémántokat. Viszont míg a gyémántok esetében mind a négy kritérium jól meghatározott és egyenlő súllyal bír, a rubinok nem rendelkeznek általánosan elfogadott minőségi szabványokkal. Ezenkívül a négy tényező(szín, súly, tisztaság, csiszolás) közül szín a legfontosabb minőség a rubin esetében.
Több árnyalatban létezik. Színüket az árnyalat, a tónus és a telítettség írja le. Ez alapján a rubin lehet élénk, közepesen sötétvöröstől az enyhén lilás vörösig. Ahogy a rubin árnyalata egyre inkább lilává vagy narancssárgává válik, úgy romlik a drágakő minősége és értéke.
Tisztaság szempontjából a II. Típusú drágakövek közé tartozik.
A smaragd mély, csillogó zöldjét az ókor óta minden kultúra tisztelte. Az azték és inka civilizációk a smaragdra szent drágakőként tekintettek. A smaragd a berill család tagja.
A 4C-os szín, tisztaság, vágás és karátsúly határozza meg a smaragd árának jelentős részben, akárcsak bármely más drágakő esetén. A színes drágakövek, mint például a smaragd osztályozására azonban különböző szabványok vonatkoznak. Az olyan tényezők azonban, mint a kezelés, illetve a származási hely tovább befolyásolják a smaragd árát.
Elérhető kezelt és kezeletlen formában. A legtöbb smaragd kezelt formában kerül a boltokba.
A smaragdzöld ideális színe az enyhén kékes, élénk zöld. A lehetséges színárnyalatok a kékeszöld, a zöld és a sárgászöld. A smaragdban a kék jobban tolerálható, mint a színt módosító bármely sárga.
Tisztaság szempontjából a smaragd a III. típusú drágakövek közé tartozik.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
